Tisztelgés Bert Hellinger előtt

Hellinger féle családállítás névadója

Tisztelgés Bert hellinger előtt

Bert Hellingert a családfelállítás megalkotójaként, atyjaként tekintik, bár ő maga mindig azt nyilatkozta, nem alkotott meg semmit, nem talált fel semmit, csak rendszerezte mindazt, amit megélt, megtanult és felismert, és mint életrendezési módszert alkalmazza azt a gyakorlatban, a terápiás munkájában.

Hellinger 1925-ben született Németországban. Gyermekéveit Kölnben töltötte. Eredeti nevét (Anton Johann) misszionárius neve (Sujtbert) alapján változtatta később Bert-re, ami ragyogót jelent. Fiatalon járta meg a második világháborút, ahol fogolytáborba került. A háború után, 20 évesen döntött a papi hivatás mellett. Szerzetesrendbe vonult, s a rend misszionáriusaként később csaknem húsz évet töltött lelkészként Dél-Afrikában. Az itt élő őslakók, a zuluk kultúrája, méltóságteljes emberi közössége, életmódja, alapvetően meghatározta későbbi életútját. Megtanulta a nyelvüket, megfigyelte mindennapos szertartásaikat, azok elemeit, jelentőségét.

Egy csoportdinamikai tréningen való részvétele során megtapasztalta a gyakorlatorientált, párbeszéd alapú csoportmódszert, mely új horizontokat nyitott lelki segítői munkájában. A legenda szerint a szemináriumvezető kérdése hozott egy új fordulatot az életébe. A kérdés így hangzott: „Mi a fontosabb számodra, az eszmék, vagy az emberek, melyiket áldozod fel a másikért?”

Negyedszázadnyi egyházi szolgálat után elhagyta a rendet, az Egyetemes Rend kedvéért és visszatért hazájába. Megnősült és elmélyült tanulmányokba kezdett. Pszichoanalízist tanult Bécsben, de minden alkalmazott terápiás módszert áttanulmányozott és lehetőleg ki is próbált. Így került kapcsolatba a Janov-féle őssikoly terápiával, Eric Berne tranzakció analízisével és a Gestalt terápiával. A szkriptanalízissel való munkája során ismerte fel, hogy néhány szkript több generációkon át is hatással lehet a családi rendszerre. Az azonosulások dinamikáját is egyre jobban megértette. Nagy hatással volt rá mindaz, amit a rejtett elköteleződésekről, valamint az adás és az elfogadás családon belüli kiegyenlítődéséről írt Böszörményi-Nagy Iván „A láthatatlan kötelékek” c. könyvében. A rendszerszemléletű családterápiával való első és egyben meghatározó találkozása az Egyesült Államokban történt. Ezt követően, rendszerezve minden tanulmányát és tapasztalatát, hamarosan saját praxisba kezdett.

Folyamatosan integrálta saját munkájába az egyre újabb megfigyeléseit és a kortársak tapasztalatait. Nagyban befolyásolta munkája fejlődésének irányát Erickson hipnoterápiás és NLP tréningje is. Alapelve lett segítői munkájában, hogy a probléma helyett mindig a megoldásra fókuszáljon. Farelly provokatív terápiája és a Prekop-féle ölelő-megtartó terápia szintén hatással volt gyakorlati munkájára. Az igaz szavak erejének lélekre gyakorolt hatásait kutató Heidegger elméletét Hellinger a gyakorlatban igyekezett alkalmazni. Bert Hellinger felesége, Maria-Sophie Hellinger-Erdödy egyetlen és legfőbb munkatársa is egyben.

Összességében tehát Hellinger saját maga volt kísérleteinek legfőbb alanya. Tanulmányait és tapasztalatait, a sok féle pszichoterápiás módszer különböző elemeit rendszerezte saját, empirikus módján egységbe, s ezt a módszert nevezik a 90-es évektől kezdve Hellinger terápiának, avagy Hellinger-féle családfelállításnak. Empirikus jellege miatt a módszere egy állandó fejlődésen ment át és megy át napjainkban is, ám alappillérei: az együtt érző figyelem, az empíria, a valósághoz való hűség változatlanok.

A módszer nem csak a pszichoterápiában eredményes, hanem a szervezeti tanácsadásban, a pszichoszomatikus orvoslásban, valamint az életvezetési és nevelési tanácsadás területén is.

Go to top